Vendégkönyv

Hálásan köszönjük Nektek, Kedves Klienseink, hogy megosztjátok tapasztalataitokat, melyeket közös munkánk eredményezett az elmúlt évek során. A közreadható tapasztalatokról szóló újabb és újabb e-maileket köszönjük, folyamatosan bővítjük beszámolóitokkal ezt a „vendégkönyv”-et. Tapasztalataink szerint, nagy segítség ez azoknak, akik még nem voltak kineziológiai kezelésen, s nem tudják milyen esetekben és hogyan tud segíteni az oldás. Tőletek hiteles és hihető, hogy valóban segít a kineziológia és a többi kezelésünk! Köszönjük!

Sz. I. 34 éves: gyermeket szerettem volna
„Egy ismerős ajánlotta Annát, amikor nagyon elkeseredett voltam. Több orvosnál jártam és sokféle kúrát, kezelést kipróbáltam már, de sajnos nem sikerült teherbe esnem. Egyre kétségbeesettebben, egyre jobban akartam, de hiába. Az orvosi diagnózis szerint nem volt akadálya se nálam, se a férjemnél, de mégsem sikerült. Ekkor mondta egy ismerősöm, hogy a kineziológia annyi mindenben tud segíteni, hátha ebben is. Azt mondta, kiderülhet az oka, hogy miért nem sikerül. Engem ez akkor nagyon érdekelt, hát bejelentkeztem Annához. Nagyon kedves és közvetlen, könnyű volt elmondani neki a problémámat. Röviden elmondta hogyan működik a kineziológia, mit jelent a „tesztelés”. Hamar kiderült mi az oka annak, hogy nem tudok teherbe esni: 7 éves voltam, amikor anyukám a hugommal volt terhes. Egyre nőtt a pocakja, sokat hízott, eltorzult az alakja. Én akkor 7 évesen azt gondoltam: „Én sohasem leszek terhes, mert akkor olyan csúnya kövér lennék mint most anyu. Ha nem leszek terhes, szép marad az alakom.” Ezt akkor, 7 évesen teljesen komolyan gondoltam, s ezért a testem, az agyam törekedett arra, hogy ezt megvalósítsa. Amikor Anna kitesztelte, hogy 7 éves koromból ered a probléma gyökere, s anyukámhoz kapcsolódik, akkor hirtelen eszembe jutott, hogy anyu akkor a terhességtől milyen kövér volt s ez nekem nagyon nem tetszett. Megbeszéltük, megtörtént az oldás, de a teszt szerint még a férjemnél is van valami blokk. Nála az derült ki, hogy nagyon vágyik a babára, de tudat alatt attól fél, hogy a „második helye kerül”, az első helyen lévőnek járó figyelmemet és szeretetemet a gyermekünk kapja majd, s nem ő. Őt ez a félelem blokkolta. Az oldások után 3 hónappal természetes úton megfogant a gyermekünk, a terhességem alatt összesen 8 kg-ot híztam és gyorsan visszanyertem az eredeti alakomat. Azért írtam le mindezt, mert talán hozzám hasonlóan másokat is akadályoznak olyan régi tudatalatti döntések, érzések, amelyeket már rég elfelejtett, ma már nem is úgy gondolja mint akkor, de a blokk ott van a testében s nem engedi a változást. Nekem a kineziológia segített felismerni a problémám okát és az oldásnak köszönhetően megtörténhetett a változás. Ajánlom mindenkinek, hisz vesztenivaló nincs, de nyerni sokat lehet!

D. A. 42 éves: tanulási problémája volt a fiamnak
„A kisfiammal első osztályban nagyon sokat tanultam otthon, rengeteget gyakoroltunk. A többi szülőtől azt hallottam, hogy ők nem tanulnak otthon ennyit. Azt gondoltam „csak nem vallják be”, de titokban, magamban kezdtem elfogadni azt, hogy az én kisfiam nem igazán éles-eszű, de szolgalmas és kitartó, s ezzel mindent elérhet, főként ha segítek neki. Karatézni is járt a kisfiam és az edzés alatt az egyik anyukával beszélgetve megtudtam, hogy Ő a kisfiával Annához jár, és ez számukra nagy segítség. Nagyon zárkózott és félénk volt a fia, nehezen barátkozott, csak otthon játszott. Annánál kiderült mi okozza ezt a bezárt magatartást és a kineziológia oldások hatására a fia egyre vidámabb és közvetlenebb lett, érdeklődőbb, és egyszer csak azt mondta, hogy szeretne karatézni. Én már egy bátor és talpraesett fiúnak ismertem meg. Kiderült, hogy ez az anyuka is jár Annához és számos kedvező változásról számolt be.

Ezeken felbátorodtam és kértem egy időpontot először magamnak. Kiderült, hogy nagyon jól tettem, mert először nekem volt szükségem néhány oldásra. Tudat alatt magamhoz akartam kötni a fiamat, hogy érezzem mennyire szüksége van rám. A gyenge tanulása erősítette ezt a köteléket és egyúttal visszafogta őt. Az oldások elfogadhatóvá tették számomra azt, hogy ő egyedül is képes boldogulni, önállóan is meg tud tenni dolgokat és számára ez örömet okoz. Ekkortól tudtam megengedni neki ezt, mert a saját fontosságom erőltetése helyett képes voltam elfogadni és örülni annak, hogy számára örömet jelent önállóan megtenni dolgokat. El tudtam engedni és nem fájt ezt megtenni. Nagyon érdekes erről így utólag beszélni. Hamarosan kiderült, hogy nem kell annyit gyakorolnia, gyorsabban tud tanulni egyedül és jó jegyeket kap különösebb erőfeszítés nélkül. Neki ez könnyebbséget jelentett, nekem viszont meg kellett értenem egy folyamatot, tudnom kellett változtatni rajta és megtalálni abban azt, ami számomra örömet jelent.
Számomra döbbenetes volt, hogy a tudatalatti gondolatok milyen mélyen hatnak és befolyásolnak. A kineziológia nélkül, magamtól valószínűleg nem ismertem volna fel mindezt, s a fiamat egyre jobban magamhoz kötöttem volna. Jó érzés, hogy tudtam változtatni! Annát jó szívvel ajánlom mindenkinek, és hálás vagyok a segítségéért. Bár Ő mindig azt mondja, ne neki köszönjem, hanem magamnak!”

Z. K. 38 éves: nem sikerültek a párkapcsolataim
A párkapcsolataim sorra ugyanúgy végződtek hol rövid, hol hosszabb idő után: szakítottam, elfordultam a páromtól egyik pillanatról a másikra. Ismerőseim engem hibáztattak, hisztisnek tartottak. A kolléganőm azt mondta, ő látja, hogy ez nem hiszti, valami más oka lehet. Annát ajánlotta, aki neki sokat segített a problémái okainak felismerésében és a megoldásukban is. Én is meglepő összefüggésekre döbbentem rá Annánál!

Kiderült, hogy az alkoholhoz fűződő kapcsolatom volt az oka a problémának. Én egyszerűen nem bírtam meginni az alkoholt, de még egy csepp sört sem. A szilveszteri bulikon is üdítővel koccintottam és rosszul voltam azoktól, akik alkoholt ittak. Kerültem az összejöveteleket, nem jártam társaságba, mert nem éreztem jól magam a bulizó emberek között, akik alkoholt isznak. Kiderült, hogy a kapcsolataimban is ezért következik be a hirtelen, megmagyarázhatatlan romlás, mert ha azt látom, hogy a párom alkoholt iszik, akkor elfordulok tőle, nem tudom többé szeretni. Én magamtól ezt így soha nem vettem észre, ezt az összefüggést nem érzékeltem. Amikor a tesztelésnél ez a dolog így összeállt, rá kellett jönnöm, hogy valóban mindig egy olyan eset után romlott el a kapcsolat, amikor azt láttam, hogy a párom alkoholt iszik. Ilyenkor valami megváltozott bennem. Egy „Belső utazás”és a kineziológiai oldás nagyon sokat segített. Ma már boldog párkapcsolatban élek -persze nem egy alkoholistával-, nem zavar ha a párom megiszik egy-két korsó sört, sőt én is el tudok kortyolgatni egy pohár bort vagy pezsgőt ha úgy adódik. Nagyon boldog vagyok ettől a változástól, végre helyes mederbe került az életem. Annához kb. félévente elmegyek és keresünk egy-egy újabb megoldásra váró problémát, s szépen, egyre jobban alakul az életem minden tekintetben. Két tanfolyamot is elvégeztem Annánál, s készülök a következőre. Jó érzés tanulni, megismerni a „láthatatlan, de érzékelhető” világot.

B. Zs. 28 éves: nem tudtam lefogyni
Szerintem az elmúlt pár évben minden létező fogyókúrát kipróbáltam az önsanyargatástól a laza szétválasztó diétáig. Közel 20 kg-tól szeretnék megszabadulni. Gyerekként kövér voltam, utána kamasz koromban átlagos, de egy szerelmi csalódást követően 22 éves koromban elkezdtem szép lassan gyarapodni, s ma már komoly súlyfeleslegem van. Olvastam, hogy sokszor valami lelki ok áll a háttérben. Annánál kiderült, hogy ez nálam is így van. Gyermekkoromban, amikor kövér voltam, akkor kaptam a legtöbb szeretetett. Apukám sokszor mondogatta: „olyan jó kis húsos combikái vannak ennek a kis tündéernek” és „csúnya aki sovány”. Anyukámtól pedig gyakran ezt hallottam: „egyél, hogy legyen tartalékod, ha beteg leszel, legyen miből leadnod”. Na, ezeket a tudatalattim jól elraktározta és amikor a szerelmem elhagyott, elkezdtem enni, hogy ismét olyan legyek (kövér), amilyennek szerettek engem. Ezt mind tudat alatt tettem természetesen. Bekapcsolt a „program” és én szépen végrehajtottam”. Az oldás arról szólt, hogy szerethető vagyok a súlyomtól függetlenül, önmagamért. Az önbizalmamat is erősítettük és ennek a régi elvárasnak való megfelelést is. Hihetetlen, de szép lassan elkezdtem fogyni anélkül, hogy direkt diétáztam volna. Egyszerűen ritkábban voltam éhes, és kevesebb étellel is jóllaktam. Hetente 1-1 kg-al kevesebbet mutatott a mérleg. Elkezdtem rendszeresen futni, mert jólesett. Nem muszájból és kedvetlenül csináltam mint azelőtt, hanem azért mert jó érzés volt izmosítani a testem. Egy bő félév alatt elértem a kívánt súlyomat erőlködés, önsanyargatás nélkül. Büszke vagyok magamra! Elégedett és vidám vagyok, erőt ad ahányszor csak arra gondolok, hogy képes voltam erre és képes vagyok megtartani is a számomra ideális testsúlyt. Ajánlom mindenkinek aki a súlyfölöslegével küzd, hogy „nézzen mögé”, derítse ki mi rejlik a problémája mögött mélyen a háttérben!

V. A. 30 éves: gyermekvállalási probléma
Az első gyermekem után két évvel a következő terhességet megszakítottam, mert a férjemmel hirtelen nagyon megromlott a kapcsolat s nem akartunk még egy gyermeket. El is váltunk. 3 évvel később ismét férjhez mentem, s szerettünk volna közös gyermeket. Sajnos nem sikerült. Annánál már többször jártam a válás feldolgozása kapcsán, gyermeknevelési konfliktusaim megoldásában is sok segítséget kaptam. Megkérdeztem, vajon miért nem fogan meg a gyermekünk? Azt tesztelte ki, hogy nem bocsátottam meg magamnak az előző gyermeknél a terhesség megszakítását. Amíg ez a megbocsátás nem történik meg, addig a testem nem engedi, hogy újra megismétlődhessen ez a helyzet. Elvégeztük az oldásokat, erős érzelmek törtek a felszínre, érdekes volt, mert az eddigi oldásoknál ilyen erősen ezt nem tapasztaltam. Természetesen pár hónappal később terhes lettem, ma már kétgyermekes anyuka vagyok.

T. G. 45 éves:vesekövem volt
Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;}

5 évvel ezelőtt volt egy hatalmas vesekövem, amely a „zúzás” után is túl nagy volt ahhoz, hogy távozni tudjon. A kínjaimat nem is említem, pedig volt bőven! A feleségem régóta járt Annához, aki azt tesztelte ki, hogy szellemgyógyászattal lehetne segíteni a problémámon. Nem igen hittem az ilyesmiben, de akkora fájdalmaim voltak, hogy azt mondtam: mindent megpróbálok. Elmentem a szellemgyógyászati kezelésre Klement Ottóhoz, majd egy hét múlva vissza a kórházba az előjegyzett ultrahangra és röntgenre. A doki mosolygott a leletek láttán és mondta, hogy kisebbek lettek a köveim (a zúzástól két nagy darabra tört az eredeti nagy), de még mindig túl nagyok. Előjegyzett a következő „zúzásra”, de előtte jöjjek vissza két hét múlva újabb ultrahangra. Közben mentem a következő szellemgyógyászati kezelésre, s azt mondtam magamban, hogy már az is jó eredmény, hogy az első kezelés óta nincsenek görcseim, újra tudok dolgozni. Eltelt két hét, mentem az ultrahangra, közben nem volt panaszom, nem tértek vissza a görcsök. A doki meglepődött és kérdezte, hogy nagyon fájt-e amikor távozott az egyik kő. Csodálkozva, kérdőn néztem vissza rá. Kiderült, hogy az egyik kövem teljesen eltűnt, a másik pedig kicsivel kisebb lett. Elmaradt a zúzás, 2 hét múlva újabb ultrahangra hívott vissza a doki. Én persze másnap boldogan mentem a harmadik szellemgyógyászati kezelésemre. A következő ultrahang már nem mutatott ki vesekövet! A doki gratulált a fájdalomtűrő képességemhez, „biztosan nagyon fájt”-mondta. Nem mertem megmondani, hogy tulajdonképpen semmi fájdalmat nem éreztem, mert a szellemgyógyászati kezeléstől szinte szétmállott a kő és olyan apró darabokban távozott, hogy szinte nem is éreztem. Elgondolkodtam a történteken, be kellett látnom, hogy a szellemgyógyászat valóban működik, léteznek irányítható gyógyító energiák. Azon is elgondolkodtam, mit tehetnék azért, hogy ne keletkezzen újabb vesekövem. Úgy döntöttem, elmegyek Annához és megkérem, a kineziológiával segítsen kideríteni milyen lelki ok áll a vesekövem mögött. Kiderült, hogy a párkapcsolatomban voltak dolgok, amelyeket nem voltam képes elfogadni. Azóta eltelt 5 év és nincs vesekövem, viszont sokkal boldogabb a kapcsolatom a feleségemmel. Már én is „törzsvendég vagyok” Annánál (nemcsak a feleségem), segített szembenézni számos problémámmal és a megoldásokban is sok támogatást kaptam. Férfi társaimnak üzenem, hogy bátran merjék kérni és elfogadni a segítséget, szerintem nem szégyen ezeket az „alternatív” terápiákat igénybe venni. Sokat segít, nekem elhihetik!

N. M. 27 éves: nem lettem terhes
Soha életemben nem voltam képes hányni. Betegség esetén is visszatartottam, egyszerűen nem tudtam elképzelni, hogy én ezt megtegyem, nem is történt meg velem soha. Férjemmel már jó ideje szerettünk volna babát, de hiába. A barátnőm ajánlotta Annát. Nem hittem volna, hogy ilyen összefüggés létezhet, de mégis: azért nem estem teherbe, mert tudtam, hogy akkor biztosan lesz majd hányingerem és én ezt nem akartam. Pontosabban a tudatalattim intézte mindezt. Logikus, de nem gondoltam volna, hogy a gondolataink ilyen hatással vannak a testünk működésére. Annához kétszer mentem oldásra emiatt, s hamarosan megfogant a gyermekünk. Azon kevesek közé tartoztam, akiknek nem volt hányingerük a terhességük alatt, egyetlen egyszer sem éreztem. Most 10 hónapos a gyermekünk, s két héttel ezelőtt elkaptam egy vírusos fertőzést, amely hányással is járt. Életemben először történt meg, gond nélkül túléltem, mert „megengedtem magamnak” végre ezt is. Hálás vagyok Annának és a kineziológiának ezért (is)!